/Budapest története

Budapest története

A ma ismert Budapest még 1873-ban jött létre a Buda két oldalán. Akkor Pest, Buda és Óbuda egyesítésével alakították ki a mostani fővárost. Később persze számos kisebb települést vontak még össze, így 1950-ben már Nagy-Budapest is ismeretes volt, amelynek lakossága a 80-as évekre elérte a 2,1 millió főt. De vajon mi Budapest pontos története? Ebből a cikkből minden kiderül!

A római kor

A terület első írásos emléke még 89-ből származnak. Később a kettéosztott Pannonia tartomány alsó részének központja is volt. Ekkor a népesség nagyjából 20 ezer fő körül mozgott, amelynek lakosságának egy részét a segédcsapatok tábora és az ellenerőd tette ki.

A 4. századtól, amikor a Római Birodalom ereje gyengülésnek indult, majd a hunok birodalma is szétesett, az avarok uralták ezt a részt. A népvándorlások alkalmával azonban több nép, mint például szlávok is letelepedtek ezen a területen. A honfoglaló magyarok csak a 880-as években jelentek meg először.

Mi történt a török időkig?

A honfoglalást követően az Árpád-korban fokozatosan alakult ki a nyüzsgő középkori település. Óbuda úthálózata még a római korból maradt fenn, amikor a népesség nagy része szőlőműveléssel foglalkozott. A 13. században vár épült, azonban nem sokkal később tűzvész pusztított a területen.

1241-ben IV. Béla Pestről indult útnak a tatárok elleni csatába, azonban a veszteség hatalmas volt. Az említett nép felégette a várost, majd télen átkeltek a befagyott Dunán és Óbudát is letarolták. Később persze nekiláttak az újjáépítésnek, ám ez sem volt zökkenőmentes.

Mátyás uralkodása volt Budapest történetének egyik fénypontja. Az uralkodó reneszánsz udvara nagy hatást gyakorolt az akkori humanistákra, így emelve meg a város és az udvar kulturális színvonalát.

A török kor utáni idők

Miután az 1500-as években Szulejmán Magyarország ellen indult, Buda a budai vilajet székhelye és az Oszmán Birodalom nyugati részének egyik legfőbb városa lett. Mint az ország többi települését, Budát és Pestet és próbálták muzulmán területté alakítani. Éppen ezért folyamatosan vesztett jelentőségéből is.

A visszafoglalásra csak 1686-ban került sor, majd a török kori Buda szinte a földdel vált egyenlővé. A városok nehezen álltak vissza, a romok között csak pár német telepes tengődött napi szinten. Az újjáépítés csak lassan, az 1700-as években kezdődött meg. Az évszázad végén választották meg a báros első polgármesterét, ekkor indult meg Pest kulturális életének fellendülése is.

A 19. század utáni időszak

A reformkor remek lehetőséget adott az épületek létrehozásának. Ekkor húzták fel az első Nemzeti Színházat a mi Kiskörúton, de letették a Lánchíd alapkövét is. A város szépen lassan az irodalmi és a szellemi élet központja lett. Megalakult továbbá a Magyar Tudományos Akadémia, később pedig megkezdték végre a Lánchíd építését is.

Az egyre növekvő városban fejlesztésnek indult a tömegközlekedés, átadták a fogaskerekűt, megépültek a pályaudvarok, majd lehetőség volt villamoson is utazni. Természetesen a világháború is itt is torpanást okozott, hiszen a város még ostrom alá is került. Sikerült azonban átvészelnie és Budapest volt még az 1956-os forradalom központja is. A ‘60-as évekre sikerült helyreállítani a háborús károkat, majd sorjában átadták a következőket:

  • Erzsébet híd
  • 2-es metró
  • 3-as metró
  • Békásmegyer, Újpalota, Újpest lakótelep
  • Hungária körgyűrű
  • Kisföldalatti
  • Rákóczi híd

Összegezve

Budapest tehát folyamatosan fejlődött. Bár történelme hosszú időkre nyúlik vissza, sok nehézségen kellett átmennie, de a mai napig az ország legjelentősebb területe. A fővárosban számos híd, látványosság és nevezetesség fennmaradt a régi időkből.